Először is ott van az oviban.
Már reggel hihetetlenül gyorsan készül el az én nagyom, és boldogan üvölti, felkeltve az egész szomszéd sereget, hogy ma jön az oviba a Mikulás!!!! Hurrá, hurrá, akkor most, hogy reggeli ébresztőt fújtunk mindenkinek, elindulhatunk az oviba! Délután, amikor megyek érte, mosolygó arccal rohan hozzám, kezében a csomagjai, és csak mesél és mesél, milyen is volt a Mikulás, no meg persze a két krampusza, mit énekeltek neki a gyerekek, miket mondott a nagyszakállú…
Másnap kedves szomszédasszonyunk viszi őt Mikulás ünnepségre!
Vitte volna a kicsit is, de két és fél éves lévén, neki még ez nem való, alkalmatlan rá, talán majd jövőre. Az én nagy fiam persze innen sem tér haza üres kézzel, sőt, a húgának is hoz egy csomagot, mert a drága jó piros ruhás bizony rá is gondolt! És most is boldogan meséli el a délelőttjét, azt is, hogy miután a Mikulás elment, milyen kézműves foglalkozásokon vett részt! Sőt, még barátokat is szerzett, akikkel jókat fogócskáztak!
Délután dédit látogatunk, ahol is szintén járt már a Mikulás!
És még csak december ötödike van!
Este csizma pucolás, ebből hugi sem marad ki. Bár csak ilyen kis tisztogatósak lennének az év többi napján is! Készítünk egy tányér sütit és egy pohár tejet az asztalra, hiszen a Mikulás rengeteget utazik ezen az egy éjszakán, nagyon elfárad és megéhezik, úgyhogy egyen csak, nehogy lefogyjon és eltűnjön egyik ismertető jele, a nagy pocakja!
Lefekvés előtt kitesszük a csizmát az ablakba,
ahol már található egy pár csomag, az elmúlt egy-két nap termése!
És láss csodát, másnap reggel a csizmában az újabb csomag, mellette az adventi csoki naptár! Nagy az öröm, anya pedig nem győzi hangsúlyozni, hogy csak egy valamit lehet enni belőle, be kell osztani, minden napra egy valami….
Délután átmegyünk mamához, papához.
Jéééé, ott is járt a Mikulás
és ott is hagyott a gyermekeknek csomagot! Szuper!
Az a szerencse, hogy a gyerekeknek nem jut eszükbe, hogy a Mikulás miért van olyan sok helyen, és miért néz ki mindenhol kicsit máshogy, és miért visz ilyen sok helyre csomagot ugyanannak a gyereknek…. Ezért szép a gyermekkor! Mert még hisznek a mesékben, hisznek a csodákban, és fel sem merülnek bennük a butábbnál butább kérdések, amik csak a felnőttekben merülhetnek fel.
