Bölcsis beszoktatás

Elérkezett az idő, a lányom bölcsis lesz! 

Szeptemberben két hét anyás beszoktatás, utána mély víz, hiszen anya megy vissza dolgozni!
Az ember ilyenkor mindent gondosan megtervez, előkészít, logisztikailag is átgondol! És akkor jön a paff!

A főnöke közli, hogy ha törik, ha szakad, szeptember elsején bizony munkába kell állni, old meg, hogyan és mikor szoktatsz be!
Oké, a bölcsődében még helyzeti előnyben is vagy, mert pedagógus lévén kapsz engedményt, és elkezdheted a beszoktatást augusztusban.
Megnyugszol, amikor is jön a következő paff, a bölcsi az 5 hetes nyári zárás után augusztus 24-én nyit, tehát csak egy heted van szeptember 1-ig.

Szuper, akkor hogyan is lesz?

Elmondod kínodat a bölcsis gondozónéninek, hogy bizony te csak egy hetet tudsz rászánni a beszoktatásra. Nem tetszik neki, nagyon nem, de amikor harmadszor mondod el, már kezdi megérteni, hogy hiába ellenkezik, és hiába próbál a lelkedre hatni, hogy sírni fog a gyermek, te bizony akkor is mész dolgozni elsején!

Elérkezik a nagy nap, az első. Reggel 10-re kell menni, egy órát töltünk ott. A gyermeknek tetszik, jön-megy, nézelődik, mindent kipróbál. A második nap már 9-re megyünk, és két óra az ott létünk. A harmadik nap 8-ra megyünk, és mivel nekünk csak egy hetünk van, fél 9-kor anya elmegy, de a telefon izzítva! 11-re visszatérek, a csajszi jól érzi magát, de amikor meglát, elkezd sírva rohanni hozzám, mintha olyan rossz lett volna neki a bölcsiben. Ott maradunk ebédelni, majd hazajövünk. Negyedik nap megpróbálkozunk a délbeni ott alvással, de fél egykor jön a telefon, hogy menjek és próbáljam meg én elaltatni, mert a gyermek csak ordít. Persze nem sikerül, nem akar aludni, haza akar menni!

Ezen a napon egész délután azt szajkózom neki otthon, hogy holnap ebéd után aludni kell a gondozónénivel, és majd csak utána megy anya érte. A következő napon, amikor szépen, hiszti nélkül és nélkülem elaludt a kis drága, én meg rájöttem, mit rontottam el:

• az első hiba, hogy az első ott alvós nap előtt nem beszéltem meg vele, hogy ott fog aludni ebéd után, 
• a második pedig, hogy az itthoni "alvós" helyett egy másikat vittem neki, mondván, nehogy elvesszen Lülüke, mert akkor mi lesz.

A következő héten már reggel fél 7-kor a bölcsiben voltunk, merthogy anyának 7-re benn kell lenni a munkahelyén! Az első két hét reggele nehéz volt, természetesen nagy – nagy ordítások a reggeli elválásnál. Napközben és a déli alvásnál semmi gond nem volt vele, nagyon jól érezte magát, csak az a fránya reggel ne lett volna.
És harmadik hétre jutottunk el odáig, hogy reggel már nem sír, picit még nyafizik, de ez már semmi. Úgyhogy bizton állíthatom, egy hetes anyás beszoktatással is meg lehet oldani a dolgot, csak nem szabad rágörcsölni!