Játszótér mindenhol van, kicsi vagy nagy, sok játékkal,
vagy csak hintával, mászókával és homokozóval, de egy valamiben egyformák.
Anyukák, apukák ülnek a padon és szemlélődnek. Látnak ezt azt. Van, amikor azt
gondolják „én is így tettem volna, ha az én gyerekem…”, vagy legszívesebben
odarohannának az „esethez” és kiosztanák a szülőtársakat.
Nem mindenki egyformán ítél meg dolgokat, nem egyformán
neveljük gyermekeinket, de mindenki igyekszik a lehető legjobb szülő lenni, még
ha ez nem is sikerül mindig.
Egy óvónő így gondolkodik az alábbi esetről, ami naponta
akár többször is előfordul a játszótereken.
„Anyuka és két gyermeke a játszin. A kisfiú olyan 7 éves forma, a kislány 5
körüli. A kisfiú szépen homokozik, éppen várat épít, a kislány motorozik.
Amikor leányzónk megunja, körbenéz, meglátja bátyját a homokozóban, kicsit áll
még, és látszik rajta, hogy nagyon gondolkodóba esik. Majd elindul testvére
felé, bemegy a homokozóba, és először is szétrombolja a kis kezek által
precízen elkészített várat. A kisfiún először a szomorúság lesz úrrá, majd a
düh. Ellöki testvérét. Az anya ekkor odamegy hozzájuk, és veszekedni kezd a
kisfiúval, hogy miért lökte el a testvérét, hiszen ő a kisebb, ő a lány, és
különben is, majd épít másikat. A kisfiú, bár még mindig dühös, de neki áll
„rekonstruálni” várát. Ekkor a kislány már meg sem várja a végeredményt, újra
rombolásba kezd. Anya, mielőtt megint „tettlegesség” történne, odasiet a
homokozóhoz, kiveszi a kislányt, és azt mondja neki: „Gyere, menjünk inkább
hintázni.”
- Az első hiba, amit anya elkövetett, amikor nem a kislányra szólt rá, amiért ő szétrombolta testvére várát, hanem inkább mentegette őt, és a kisfiút szidta le.
- A második hiba a második rombolásnál, hogy inkább elvitte onnan a kislányt, kiemelte a konfliktushelyzetből ahelyett, hogy elmagyarázta volna neki, miért nem szabad szétrombolni azt, amit más nagy munkával létrehozott!
Úgy gondolom, ez semmi jóra nem vezet, hiszen a kisfiúnál
kialakul a testvérféltékenység – ami egész életére kihathat -, sőt, esetleg egy
idő után elveszíti azt a tulajdonságát, hogy megvédje a sajátját.
A kislánynál viszont nem alakul ki a másik tulajdonának
megbecsülése, és úgy fogja gondolni, ő bármit megtehet, úgysem lesz
következménye.
Úgy látom a mai világban ez alapvető nevelési hiba, főleg
fiú-lányos szülőknél. Számomra nagyon tanulságos volt minden percét végignézni,
főleg a gyerekek reakcióját, arcjátékát.
Ti mit gondoltok erről?
Szeretettel várunk az Oxigén Hotel****superior Family & Spa közösségi oldalán is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése