2015. június 19., péntek

Tesók, játszótér, anya…

Játszótér mindenhol van, kicsi vagy nagy, sok játékkal, vagy csak hintával, mászókával és homokozóval, de egy valamiben egyformák. Anyukák, apukák ülnek a padon és szemlélődnek. Látnak ezt azt. Van, amikor azt gondolják „én is így tettem volna, ha az én gyerekem…”, vagy legszívesebben odarohannának az „esethez” és kiosztanák a szülőtársakat.
Nem mindenki egyformán ítél meg dolgokat, nem egyformán neveljük gyermekeinket, de mindenki igyekszik a lehető legjobb szülő lenni, még ha ez nem is sikerül mindig.

Egy óvónő így gondolkodik az alábbi esetről, ami naponta akár többször is előfordul a játszótereken.



„Anyuka és két gyermeke a játszin.  A kisfiú olyan 7 éves forma, a kislány 5 körüli. A kisfiú szépen homokozik, éppen várat épít, a kislány motorozik. Amikor leányzónk megunja, körbenéz, meglátja bátyját a homokozóban, kicsit áll még, és látszik rajta, hogy nagyon gondolkodóba esik. Majd elindul testvére felé, bemegy a homokozóba, és először is szétrombolja a kis kezek által precízen elkészített várat. A kisfiún először a szomorúság lesz úrrá, majd a düh. Ellöki testvérét. Az anya ekkor odamegy hozzájuk, és veszekedni kezd a kisfiúval, hogy miért lökte el a testvérét, hiszen ő a kisebb, ő a lány, és különben is, majd épít másikat. A kisfiú, bár még mindig dühös, de neki áll „rekonstruálni” várát. Ekkor a kislány már meg sem várja a végeredményt, újra rombolásba kezd. Anya, mielőtt megint „tettlegesség” történne, odasiet a homokozóhoz, kiveszi a kislányt, és azt mondja neki: „Gyere, menjünk inkább hintázni.”



  • Az első hiba, amit anya elkövetett, amikor nem a kislányra szólt rá, amiért ő szétrombolta testvére várát, hanem inkább mentegette őt, és a kisfiút szidta le.
  • A második hiba a második rombolásnál, hogy inkább elvitte onnan a kislányt, kiemelte a konfliktushelyzetből ahelyett, hogy elmagyarázta volna neki, miért nem szabad szétrombolni azt, amit más nagy munkával létrehozott!
Úgy gondolom, ez semmi jóra nem vezet, hiszen a kisfiúnál kialakul a testvérféltékenység – ami egész életére kihathat -, sőt, esetleg egy idő után elveszíti azt a tulajdonságát, hogy megvédje a sajátját.
A kislánynál viszont nem alakul ki a másik tulajdonának megbecsülése, és úgy fogja gondolni, ő bármit megtehet, úgysem lesz következménye.
Úgy látom a mai világban ez alapvető nevelési hiba, főleg fiú-lányos szülőknél. Számomra nagyon tanulságos volt minden percét végignézni, főleg a gyerekek reakcióját, arcjátékát.

Ti mit gondoltok erről?
Szeretettel várunk az Oxigén Hotel****superior Family & Spa közösségi oldalán is.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése